Valami friss, gyümölcsös süteményt kerestem és rábukkantam a Mohácsi túrós-meggyes rétesre. Rögtön valami szuper történetet sejtettem a Mohácsi jelző mögött, de sajnos csalódnom kellett… hosszas kutatómunka után sem találtam, hogy miért mohácsi a mohácsi.. Talán ott készítették először? Vagy ott lett népszerű? A receptek böngészése közben annyit sikerült megtudnom, hogy valószínűleg Mohács közelében vált népszerűvé ez a recept – gyors és kiadósabb, mint a hagyományos túrós recept, mert a túróhoz viszonylag sok kefírt és grízt is kell adagolnunk, így növelve a túrós töltelék méretét. Régi szokás, hogy a túróhoz grízt kevernek, egyrészt, hogy a túró nedvessége ne áztassa el a réteslapot, másrészt azért, hogy kiadósabb legyen a végeredmény. Itt azonban több a gríz és több a „fehérje”, vagyis több a kefír is. Ahhoz, hogy igazán friss és tavaszi legyen a végeredmény, meggyel is megszórhatjuk, így a mohácsi túrós már mohácsi túrós-meggyes lesz. Vastag, könnyű töltelékkel, nem túl édes rétes kapunk, ami akár egy sós leves után kitűnő második fogás is lehet.