A következő feljegyzések 1840-ből maradtak fenn, ekkor jelent meg Czifray István ma már klasszkusnak számító könyve, a Magyar Nemzeti Szakácskönyv. Ebben a süteményrecepteket is tartalmazó műben megtalálhatjuk az általunk ismert krémes ősét is, ahogy akkoriban hívták, a „vaníliás pástétomot”.

Természetesen Dobos C. József nevéhez is kötődik egy darabka a krémes történelméből. A XIX. század végén Dobos mester egyre sűrűbben használta a krémet különböző sütemények töltéséhez; nagy hatással volt rá ebben a korabeli francia gasztronómia, így ő készített először krémes alapú fánkokat is.

A krémes sikere ezután is töretlen maradt. A századforduló évtizedeiben egyre ismertebbé vált, habár mai formáját csak ezután nyerhette el – ekkortájt még ahány süteményes kötet létezett, annyiképp készítették a krémest is.

1905-ben aztán újabb állomáshoz érkezett ez az isteni sütemény: Kugler Géza A legújabb és legteljesebb nagy házi cukrászat című könyvében már kétféle krémes receptet is találhatunk.

Az elkészítés ekkor már inkább hajazott a mai krémesekére: előre sütött lapok közé helyezte a mester a krémet, ahol a felső lapot előre feldarabolva helyezte a süteményre

forrás: zilakavehaz.hu