Marbellita history - a mézeskalács

Karácsony közeledtével egyre több háztartásban érezni azt a semmivel össze nem téveszthető, fűszeres, fahéjas illatot... bekúszik az otthonokba a karácsony. De honnan ered ez a szokás? Miért sütünk mézeskalácsot ilyenkor?
Sokáig a méz volt a nádcukor, majd a répacukor modern kori elterjedéséig az egyetlen édesítőszer, melyből tartós és tápláló száraz sütemény készíthető, így a mézeskalács sok nép több ezer év óta ismert eledele.
A méz drágasága miatt, csak ünnepi alkalmakkor készítettek belőle süteményt.  Az 1200-as évektől kolostorok készítettek vallásos tárgyú figurákat, életképeket. Idővel "mézesbábos" céhek is alakultak, melyek míves díszítéseket készítettek rá, így kedvelt ajándékká vált.
 A meseirodalomban is fellelhető, Grimm testvérek meséjében, a "Jancsi és Juliskában" szerepel egy mézeskalács ház, a csábítás szimbólumaként.
A századok alatt a díszítésnek jelképi rendszere alakult ki, vagyis mind a formájában, mind a díszítésében meghatározott eseményhez köthető egy szépen elkészített mézeskalács.
Kedvelt vásári ajándékok a mézeskalács szív, a huszár, a kard, a baba és a tányér. Sokan a fenyőfára díszként is akasztják a süteményt, és egy-egy jól sikerült darab akár hosszú évekig ott lapulhat a több dísz között.. (természesen akkor már fogyasztásra alkalmatlan formában) 
Oldalunkon a legjobb felhasználói élmény és a közösségi funkciók biztosítása érdekében sütiket (cookie) használunk. A sütik használatának részletes leírását az Adatkezelési tájékoztatóban találod.