Az egyik legfontosabb dolog a kalácstörténelemben, hogy a kalácsoknak vidékenként eltérő formái váltak hagyománnyá. Sok helyen sütöttek kerek kalácsot vagy gyűrű alakú kalácsot is. De a húsvéti kalács fonásmódja is változatos volt.

Egyes elméletek szerint a kalács az ősi áldozati ételek maradványa.  Más elméletek szerint pedig a zsidó hagyomány, a kovásztalan kenyér ünnepe és annak nyitó vacsoraszertartása kapcsolódik a húsvéti szokásokhoz, és innen jön a jelentése is.

Jézus utolsó vacsorájának valójában a széder este a megfelelője, amelynek központi étele a pászka (a kovásztalan kenyér). Krisztus tanítványaival kenyeret és bort eszik, ezek az ő testét és vérét, elfogyasztásuk pedig az Új Szövetség létrejöttét jelképezik.

Néhányan főtt tojást sütnek bele, mások ízesített, töltött kalácsokat fogyasztanak húsvét vasárnap és hétfő reggelén.

Kerek édes tészta

A szláv eredetű szó a „kerek” értelmű kolo származéka. Eredetileg tehát kerek volt az alakja. A szomszédos országokban szinte kivétel nélkül találkozhatunk vele valamilyen formában, csak éppen más a neve. Bulgáriában kozunak, Franciaországban briós, Lengyelországban chałka, Olaszországban panettone, Romániában cozonac, az erdélyi szászoknál Klotsch, a szerbeknél pedig kolač. Egyes elméletek szerint a kalács az ősi áldozati ételek maradványa.

A parasztkonyha ünnepi étele

Azt már tudjuk, hogy a magyar parasztkonyha fontos étele volt az ünnepek során a kalács. Hagyományosan a kemence alján sült, ahogyan a kenyér is. Formája szerint a kalács lehet kerek vagy hosszúkás, telt, lyukas közepű vagy rácsosan alakított, fonatlan vagy fonott. Manapság inkább a hosszúkás formájúval találkozhatunk a boltokban, kerek kalácsok már csak lakodalmakon szoktak előfordulni.

forrás: interfood.hu

 Nálatok mi került az asztalra?