Gerbeaud vagy zserbó - itt a klasszikus zserbó receptje

Miért hívják a zserbót zserbónak? A zserbó az egyik legismertebb magyar sütemény, amely a legtöbb család ünnepi asztalán ott szerepel. De vajon honnan ered a neve, és miért éppen így hívják ezt a diós-lekváros finomságot?

A Gerbeaud-hagyaték

A zserbó név valójában a svájci származású cukrász, Emil Gerbeaud nevéből ered. Gerbeaud 1884-ben érkezett Magyarországra Kugler Henrik meghívására, aki akkoriban vezette a ma is híres Gerbeaud Cukrászdát Budapesten. Kugler halála után Gerbeaud átvette az üzletet, és számos újítást vezetett be a magyar cukrászatban.

Bár a süteményt sokan neki tulajdonítják, a történészek szerint a mai értelemben vett zserbószeletet valószínűleg nem ő találta ki, hanem később terjedt el, az ő nevéhez kötve. Az viszont biztos, hogy Gerbeaud mester rengeteget tett azért, hogy a magyar cukrászat világhírűvé váljon, és hogy a zserbó ikonikus süteménnyé nője ki magát.

Gerbeaud Cukrászda

A sütemény titka

A klasszikus zserbó három réteg vékony tésztából áll, amelyet baracklekvárral és darált dióval töltenek meg, majd csokoládémázzal borítanak. A rétegezés és az ízek tökéletes harmóniája miatt lett olyan népszerű.

Zserbó szeletek

Hogyan vált elterjedtté?

A zserbószelet igazán a 20. század közepén lett minden háztartás része, amikor a háziasszonyok elkezdték otthon is sütni. Az egyszerű, mégis elegáns sütemény tökéletes ünnepekre és vendégvárónak is.

A Gerbeaud név így egyet jelent a minőségi cukrászattal, és a zserbó ennek a hagyatéknak az egyik legédesebb része.

Íme az eredeti zserbó receptje

Hozzávalók:

A tésztához:

  • 50 dkg liszt
  • 25 dkg vaj
  • 1 tojás
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 dl tejföl
  • 5 dkg cukor
  • 1 csipet só

A töltelékhez:

  • 20 dkg darált dió
  • 20 dkg cukor
  • 2 dl baracklekvár

A tetejére:

  • 20 dkg étcsokoládé
  • 2 evőkanál étolaj

Először a tésztát állítjuk össze. Összekeverjük egy tálban a száraz hozzávalókat, belereszeljük a margarint, hozzáadjuk a tojások sárgáját, végül pedig a tejet. Összegyúrjuk, majd három egyenlő részre osztjuk.
A töltelékhez a darált diót összekeverjük a porcukorral. A lekvárokat jól átkeverjük. Kinyújtjuk a tészta harmadát, és beleterítjük a sütőpapírral bélelt nagy gáztepsibe. Megkenjük a lekvár felével. Rászórjuk a diós keverék felét.
Kinyújtjuk a második adag tésztát, ráterítjük a diós lekvárra. Erre rákenjük a maradék lekvárt, rászórjuk a maradék diót, és befedjük a harmadik, kinyújtott tésztával.
Jó alaposan megszurkáljuk az összerakott nyers süteményt úgy, hogy mind a három tésztalapot átlyukasszuk. 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk (alsó-felső sütés, légkeverés nélkül), és 45–55 percig sütjük. Akkor jó, ha a teteje világosbarna színű lesz. Hagyjuk a tepsiben teljesen kihűlni.

A mázhoz a margarinon kívül mindent egy lábasba teszünk. Folyamatos kevergetés közben főzzük a mázat kis lángon, míg fényes, sima masszát nem kapunk (ez körülbelül tíz perc).
Ha kész a máz, lehúzzuk a tűzről, és belekeverjük a margarint. Ha már teljesen beleolvadt a csokis masszába, akkor egyenletesen ráöntjük a hideg sütemény tetejére. Hagyjuk dermedni. Végül hosszúkás szeletekre vágva kínáljuk.

forrás: nosatly.hu

Oldalunkon a legjobb felhasználói élmény és a közösségi funkciók biztosítása érdekében sütiket (cookie) használunk. A sütik használatának részletes leírását az Adatkezelési tájékoztatóban találod.